Koós Károly: Fejlődni akarunk, előrébb lépni minden szinten

Kiemelkedő szezont futott az SG Kecskemét Futsal második NBI-es évében, és az 5. helyen zárták a bajnokságot, ami történelmi siker a klub történetében. Koós Károly vezetőedző szerint az idény közbeni nehézségek összekovácsolták csapatát. Évértékelő interjú.

Miben látja a titkát, hogy sikerült a felsőházban szerepelni, és az 5. helyen végezni?

Az első NBI-es évben, tavaly a pandémia keresztülhúzta a számításainkat, de szerencse volt a szerencsétlenségben, hiszen így megőriztük a tagságot az élvonalban. Akkor a klubvezetés, élén dr. Vercz Tamás ügyvezető elnökkel kitűzte célul, hogy merjünk előrébb lépni, és egy olyan keretet alakítsunk ki, amely akár a felsőházért is küzdhet. Sikerült visszacsábítani korábbi légiósainkat, és megerősíteni még a csapatot olyan vezéregyéniségekkel, mint Mánya Szabolcs és Darko Ristic. Voltak nehézségeink is, hiszen többen – meglepően a fiatalabb generációból –  sorozatos sérülések miatt nem tudtak sokszor velünk készülni, így a létszámmal adódtak gondjaink. Az eredményesség szempontjából viszont azt is mondhatom, hogy még jól is jöttünk ki ebből a szituációból, mert remekül összekovácsolódott az a 6-8 játékos, akik stabil magját adták az együttesnek, és hétről hétre szállították a jó eredményeket.

Mikor volt az a pont, amikor realitássá vált a felsőház a csapat számára?

Csapatunkat sem kerülte el a koronavírus, és pont mikor lendületbe jöttünk a Nyírgyulajon szerzett győzelemmel, utána kellett karanténba vonulnunk. Szerencsére nem fogott meg minket a kényszerpihenő, és remek formában tértünk vissza a pályára. Megvertük idegenben a Veszprémet és az Újpestet, majd itthon az Aramist, és ekkor már látszott, hogy az áhított célt elérhetjük.

A felsőházban az ország legjobb öt csapata közé került az SG Kecskemét Futsal. Mennyiben volt más ez a szakasza a pontvadászatnak?

Először szerepeltünk a felsőházban, és a keretből nagyon kevesen mondhatják el magukról, hogy ezekhez a mérkőzésekhez hasonló hőfokú derbiken léptek volna korábban pályára. Egyértelműen látszott, hogy vannak még rutintalanságból fakadó hibáink, de ugyanakkor minden meccsen megmutattuk, hogy nem a szerencse repített minket a legjobbak közé. Az első öt mérkőzés kellett nekünk ahhoz, hogy igazán belerázódjunk ebbe a miliőbe, majd a Berettyóban szerzett lélektanilag fontos egy pont után megragadtuk az utolsó szalmaszálat, hogy kiharcoljuk a bronzcsatát, ám végül az öt magyar válogatottal felálló Veszprém otthonában nem tudtunk bravúrt bemutatni, előjöttek ismét a tapasztalatlanság jelei. Abban biztos vagyok, ha most szállnánk be újra a felsőházi küzdelmekbe, akkor több egységet szereznénk, mint öt. Összességében nem lehetünk elégedetlenek. Tanulnunk, fejlődnünk kell, ha szeretnénk ennél is magasabb célokért küzdeni.

Milyen feladatok várnak a szakmai stábra az elkövetkezendő hetekben?

Mint már előbb is mondtam, fejlődni akarunk, előrébb lépni minden szinten. Bőven van még mit tanulnia mindenkinek, beleértve magamat is, és a stáb többi tagját. Mindenképpen meg kell oldanunk azt, hogyha kidől 2-3 játékos, akkor ne legyünk abban a helyzetben, hogy nehézséget okoz bizonyos taktikai elemek gyakorlása. Magyarán a keret kiszélesítésével, akár az utánpótlásból feljövő fiatalokkal kell megoldanunk ezt a kérdéskört. Biztosan lesz mozgás az állományban is, folyamatosan zajlanak a tárgyalások a játékosokkal. Július 19-re írtuk be a felkészülés startját, de már előtte szeretnénk kialakítani időben a keretet, hogy nyugodtan tudjunk tervezni a következő évadra.

advanced-floating-content-close-btn